Vágjunk bele az AutoIT-be! I. rész
TweetAhhoz, hogy elkezdhessünk AutoIT-ben programokat írni, először is szükség lesz egy fejlesztői környezetre.
Ezt a nyelv hivatalos oldaláról lehet letölteni.
Miután feltelepítettük, máris elkezdhetjük az első programot.
Először is, hozzunk létre valahol egy új AutoIt v3 Srcipt-et. Erre nyomjunk jobb egérgombot, és a menüből válasszuk ki az Edit Script lehetőséget. Erre elindul a szerkesztő program. (Lehet akár Notepaddal is szerkeszteni, ha az kényelmesebb, de a fejlesztői környezet mindenképpen szükséges a futtatáshoz. De erről majd később)
Fogunk látni a szerkesztőben (akármilyen programot használunk), egy ilyen részt:
#cs ---------------------------------------------------------------------------- AutoIt Version: 3.3.6.1 Author: myName Script Function: Template AutoIt script. #ce ---------------------------------------------------------------------------- ; Script Start - Add your code below here
Kezdjük is ennek az “elemzésével”, de előbb nézzük meg a megjegyzéseket. Az AutoIT-ben a megjegyzéseknek két fajtája van: az egysoros, és a többsoros. Ebben a programrészletben mind a kettő típusra találunk példát.
Az első sorban van egy ilyen #cs. Ez a többsoros megjegyzés kezdése. Hosszabb változata a #comment-start. A kettő teljesen ugyan az. A többsoros megjegyzés vége pedig így néz ki: #ce (= #comment-end).
Az egysoros megjegyzés pedig pontosvesszővel (;) kezdődik. A sor végéig tart.
Most térjünk vissza a kódra, amit a fájl létrehozásakor automatikusan beletesz a program. Ha úgy gondolod, akkor nyugodtan átugorhatod és kitörölheted ezt a részt, hiszen ez csak információt ad, nem szükséges a program működéséhez.
- AutoIT Version: az AutoIT verziója, ez nem érdekes
- Author: szerző, itt tudod feltüntetni, hogy Te készítetted a programot.
- Script Function: a porgram célja, vagyis, hogy mit csinál, mire jó
Az egysoros megjegyzést (; Script Start – Add your code below here) nyugodtan törölhetjük, hiszen semmi lényege nincs, mindössze azt mondja, hogy ide tegyük a programot.
Írjuk be ezt a sort:
MsgBox(0, "Hello", "Hello world!")
Ha elindítjuk a programot, akkor előjön egy kis figyelmeztető ablak Hello címmel és Hello world! tartalommal. A 0, az pedig az üzenetablak típusát írja le.
Változókat a PHP-hez hasonlóan kell létrehozni.
$valtozo = “érték”
Változó létrehozásánál használjuk a következő kulcsszavak egyikét: Dim, Local, Global.
A Dim létrehoz egy sima változót, a Local helyi változót hoz létre, a Global pedig globálisat.
Pl. a C++-hoz hasonlóan itt is felsorolhatjuk a változókat:
Global $a, $b, $c
Ha konstansot szeretnénk létrehozni, akkor az előbbi 3 kulcsszó valamelyike után szúrjuk be a Const szót.
Példa:
Local $var1 = "én egy helyi változó vagyok" Global $var2 = "én egy globális változó vagyok" Local Const $const1 = "én egy helyi konstans vagyok" Global Const $const2 = "én egy globális konstans vagyok" Local $a, $b, $c ;több változó deklarálása egyszerre
Ezen kulcsszavak elhagyásával is létrehozhatunk változókat (kivéve ha nem, de majd erről a Windows ablakoknál beszélünk), ha egyből kapnak értéket is.
$var1 = "ez is helyes"
A lehetséges adattípusokról itt találsz részletes leírást.
Ebben a cikkben amire még kitérek, az a futtatás, ahogyan korábban már ígértem.
Ha telepítve van a fejlesztői környezet, akkor tudjuk futtatni a .au3 fájlokat. Ez a kiterjesztése az AutoIT scriptfájloknak. A környezettel továbbá lehetőségünk van futtatni a .a3x fájlokat is. Ez az enkódolt változata a .au3-nak. De mi van akkor, ha egy másik gépen szeretnénk a programot futtatni, ahol nincs feltelepítve az AutoIT?
Semmi probléma, hiszen az AutoIT bármelyik gépen fut, ahol Windows van telepítve. Ehhez mindössze be kell fordítani exe-be.
Ez nagyon egyszerű lesz, mielőtt valaki megijedne.:)
Keressük meg azt a mappát, ahova telepítettük az AutoIT-t. (Általában C:\Program Files\AutoIt3) Miután megnyitottuk, találunk benne pár mappát, és fájlt. Az egyik mappának az lesz a neve, hogy Aut2Exe. Nyissuk meg azt is. Kell lennie egy Aut2exe.exe fájlnak. Ha azt elindítjuk, akkor előjön egy valami ilyesmi program.
Az első szövegmezőbe tallózzuk be a .au3 fájlt, amit exébe/a3xbe szeretnénk fordítani. A második szövegmezőbe tallózzuk be a célfájl, ami .exe vagy .a3x lehet.
Ikont a harmadik mezőben tudunk beállítani, de ez nem kötelező paraméter. Ha beállítjuk, akkor a beállított ikont fordítja bele az exébe, egyébként az alapértelmezettet. Mindenképpen .ico kiterjesztéssel kell rendelkeznie. A mime típusa pedig image/x-icon-nak kell lennie.
Lentebb található még kettő jelölőnégyzet. Az első felirata x64. Ez arra szolgál, hogy ha 64 bites exét szeretnénk készíteni, akkor ki kell pipálni. Ez csak 64 bites operációs rendszeren fog menni. Ha nincs kipipálva, akkor 32 bitre fordít. Az megy 32 és 64 bites rendszeren is. A Console? feliratú négyzet pedig azt kérdezi, hogy szeretnénk-e konzolos alkalmazást készíteni. Általában ez felesleges.
Ha beállítottunk mindent, akkor kattintsunk a Convert gombra, és a program lefordítja a scriptet. Ezt már minden Windows alatt tudjuk futtatn, ami 32 vagy 64 bites. (Ha 64 bitesre fordítottunk, akkor természetesen csak 64 bites rendszeren működik.)
Írta: ThompsoN